2016/07/30

Érsekújvári adalékok

Az érsekújvári II. (hadtestközvetlen) kerékpáros zászlóalj 1940.10.01-jétől alakult meg a nemrégen visszatért felvidéki városban. A római számozású hadtestközvetlen kerékpáros zászlóaljak lényegesen eltértek a korábban működött kerékpáros zászlóaljaktól, mind rendeltetésüket, mind felépítésüket illetően. A megalakuláskor három ilyen alakult meg, a már említett II., a VII. (Rozsnyó) és a VIII. (Nagyszőllős). Állományuk és felszerelésük nagy részét az 1939/40 évi szervezési rendeletnek megfelelően a megszűnő határvadász kerékpáros századok állományából nyerték. Mozgósítás esetén a három zászlóalj további, ugyancsak római számozású kerékpáros zászlóaljakat állított fel, amelyek elméletileg a mozgósított hadtest részére látott el felderítési feladatokat és betöltötte a gyorstartalék szerepét is. 



Menetgyakorlat Érsekújvár határában


Így a tárgyalt II. kerékpáros zászlóalj mozgósításkor felállította az I. és a III. kerékpáros zászlóaljakat. Ilyen esetre csak egy ízben került sor, 1941. áprilisában, a Jugoszlávia elleni műveletek keretében. De ekkor is csupán egy komolyabb gyakorlat szintjét érte el, az I. kerékpáros zászlóalj Csizi Béla őrnagy parancsnoksága alatt Kecskemétről visszafordult Érsekújvárra, míg a III. kerékpáros zászlóalj (pk. Erdeős László őrnagy) el sem indult a Nyitra folyó partjáról.



Felépítésüket illetően megalakulásukkor a hadtestközvetlen kerékpáros zászlóaljak mindössze két kerékpáros századból álltak, közvetlen alakulatok nélkül (később ez, legalábbis elvi szinten, folyamatosan módosult, erősödött).

A  hadtestközvetlen kerékpáros zászlóaljak 1943.10.01-jéig léteztek, ekkor személyi állományuk és felszerelésük felhasználásával megalakultak a felderítő osztályok. A II. kerékpáros zászlóalj az Érsekújváron és Komáromban megalakult 6., valamint a soproni 7. felderítő osztályok megalakulásához járult hozzá.

A zászlólajjal kapcsolatban érdekességképpen megjegyezhető, hogy 1941/1942. telét a zászlóalj német alárendeltségben a harctéren töltötte, ezért katonái jogosultak voltak a "Winteschalcht im Osten 1941/42" elnevezésű (a szlengben csak "Fagyott hús" néven ismert) német kitüntetésre.







Ennyi bevezetés után lássuk a zászlóalj tisztikarát 1943-ból:


Barátosy Lajos alezredes, vitéz (Petrozsény, 1895.12.10., barátosi Mircse/Minze Mária- Esztergom, 1969.11.02.)

Katonai pályafutását a nagyváradi hadapródiskola növendékeként kezdte, 1914.10.15-től teljesített hivatásos szolgálatot. Összesen 45 hónapot töltött a harctéren az arcvonalban. Ezen idő alatt szakasz- és századparancsnok volt a cs. és kir. 37. gyalogezredben, majd rohamszázad parancsnok a császári és királyi 1. hadosztály rohamzászlóaljában. Lövés által kétszer sebesült. Hadifogságban 11 hónapot töltött. A Székely Hadosztályban, valamint a Nemzeti Hadsereg szolnoki gyalogezredében is szolgált. A huszas évek elejétől a kenyérmezőtábori 4. kerékpáros zászlóalj tisztje volt. 1933-ban vitézzé avatták. 1936 nyarán gránátos tanfolyamot végzett. 1939.09.-1940.11. között az 1. határvadász zászlóalj visszamaradó különítmény parancsnoka volt Rimaszombaton, majd a II. hadtest kerékpáros zászlóalj parancsnoka Érsekújváron. Részt vett a felvidéki és az erdélyi visszacsatolásban, valamint a délvidéki hadműveletben. 1941.09.18-án alakulatával hadműveleti területre érkezett. Kerékpáros részeivel német alárendeltségben frontszolgálatot teljesített 1942.06.30-ig. Hazatérését követően 1943.10.01-jétől az alakulatából szervezett 6. felderítő osztály parancsnoka lett. Alakulatával hadműveleti területre vonult 1944.08.01-jétől, majd 11.10-étől az 1. hegyi dandár parancsnoka volt. 1948-ban nyugállományba helyezték. 1956. után koncepciós perben ítélték el.

 

Szapár Tibor alezredes (Szikszó, 1900.12.14, Michnay Katalin-?, 1988.03.23.)

1920.08.20-án avatták tisztté a Ludovika Akadémián. A Nemzeti Hadsereg csurgói gyalogezredének 4. századában szolgált. 1921-től a 7. gyalogezred létszámfeletti állományában volt nyilvántartva, majd 1925.04.20-1929.11.07. között a VI. vámőr szakasz magőrsénél (törzsszázad) szolgált. 1929-1930-ban a pécsi Zrínyi Miklós Közrendvédelmi Akadémia oktatótisztje volt, majd 1935.10.01-jéig a hajmáskéri (később kiskunhalasi) 2. illetve 4. kerékpáros zászlóalj anyagi tiszti beosztását látta el. 1935.10.01-1942.04.01. között a 4., illetve 15. kerékpáros zászlóalj pótkeretének parancsnoka volt, majd 1943.10.01-jéig ugyanebben a beosztásban szolgált az érsekújvári II. kerékpáros zászlóaljnál, később az ebből szervezett 6. felderítő osztálynál. 1944.05.20-án bokatörést szenvedett, részleges felépülése után csapatszolgálatra alkalmatlan lett. 1945-1948.10.03 között szovjet hadifogságban volt. 1949.10.03-án elbocsátották a néphadsereg kötelékéből, majd 1958-ban megfosztották rendfokozatától.


Pintér Pál százados (1914.05.14., Eisenhauser Erzsébet- n. a.)

A Ludovika Akadémián 1937-ben avatták tisztté, 1939.01.23-áig a pécsi 6. gyalogezred 6. századának alantos tisztje volt. Részt vett a felvidéki bevonulásban. 1939.01.23-1940.12.01. között a 6. határvadász zászlóaljnál teljesített szolgálatot Léván, majd az erdélyi bevonulást követően az érsekújvári II. kerékpáros zászlóaljhoz helyezték, ahol 1943.10.01-jéig szolgált. Az egységgel 1941-1942-ben harctéri szolgálatot teljesített, századparancsnoki beosztásban. 1943.10.01-jétől a 7. felderítő osztály kötelékében szolgált, 1944-ben a pótkeret parancsnoki teendőit látta el Nagycenken, majd 09.20. után a Hadiakadémia állományába került. A háború után Németországban élt.


Rafai István százados, okleveles gazda (Szabadka, 1903.02.18., Szloboda Teréz-Vác, 1991.12.06.)

A karpaszományos iskolát 1926-27-ben végezte, majd 1928-30-ban vámőrtiszti tanfolyamon vett részt, amelynek időtartama alatt 1929-ben csapatgyakorlatot teljesített az 1. gyalogezredben. 1930-tól a váci 1. kerékpáros zászlóalj állományában szolgált. A felvidéki bevonulásban kerékpáros szakaszparancsnokként vett részt, Kárpátalján árkász szakasz parancsnok volt. Az erdélyi bevonulás alatt a 16/1. kerékpáros század parancsnokaként szolgált századosi rendfokozatban. Az 1941-es délvidéki harcokban, valamint a Gyorshadtest Szovjetunióban vívott harcaiban a 16. kerékpáros zászlóalj géppuskás századparancsnokaként vett részt. Hazatérése után Érsekújvárra helyezték, ahol a II. kerékpáros zászlóalj kötelékébe került, majd a 6. felderítő osztály kerékpáros századának parancsnoka lett. Alakulatával 1944.08.01-09.14. között frontszolgálatot teljesített, majd nyombélfekéllyel az ungvári, érsekújvári és brünni hadikórházakban feküdt. A kórház állományával szovjet hadifogságba esett, egy észtországi hadifogolytáborba szállították, ahonnan 1946.08.28-án tért haza. A váci Alsóvárosi temetőben temették el.



Belányi Béla százados (Polgár, 1909.08.18., Szoka Mária-Budapest, 1995.12.25.)

1939.06.08.-1941.02.01. között az érsekújvári 7. határvadász zászlóalj állományában szolgált, mint továbbszolgáló (1941.11.01-jétől hivatásos) zászlós. A nyíregyházi 12. gyalogezredhez helyezték, majd 1941.05.01-jétől az érsekújvári II. kerékpáros zászlóalj kötelékében szolgált, 1941.08.25.-1942.07.01. között frontszolgálatot teljesített, mint vonatparancsnok. Hazatérését követően 1943.10.01-jétől alakulatát 6. felderítő osztállyá szervezték át. 1944.04.08.-06.24. között az osztály 7,5 cm-es páncéltörő ágyú szakaszparancsnoki teendőit látta el, majd a 6. felderítő pótosztály parancsnokaként 1944.08.24-én hadiszolgálatra vonult el. 09.08-án megsebesült. Felgyógyulása után 1945.01.01-jétől a 217. erődzászlóalj nehézfegyver századparancsnoki feladatait látta el Nagybajomon. 1945.05.09-én Németországban hadifogságba esett.



Varsányi Endre főhadnagy (Szeged, 1916.04.27., Nagy Vilma-n.a.)

Az emléklapos tiszti iskolát 1934-35-ben végezte a jászberényi 5. kerékpáros zászlóaljnál. 1938.08.20-ától teljesített hivatásos szolgálatot, első alakulata a salgótarjáni 7. kerékpáros zászlóalj volt, ahol 1939.01.23-áig szolgált, majd 1940.12.01-jéig a somorjai 9. határvadász zászlóalj állományában szolgált. Ezt követően Érsekújvárra helyezték, ahol a II. kerékpáros zászlóalj szakaszparancsnoki beosztását látta el 1943.08.01-jéig. Alakulatával 1941-42-ben frontszolgálatot teljesített. Hazatérésük után az egységet 6. felderítő osztállyá szervezték át. 1944.09.01-jétől a Ludovika Akadémia oktatói beosztásába helyezték. Az intézménnyel települt ki Németországba.


Markos Gyula főhadnagy (Osgyán, 1911.09.18, Láng Irma-n.a.)


1941-ben próbaszolgálatos zászlós rendfokozatban a II. kerékpáros zászlóalj szakaszparancsnoki teendőit látta el a keleti fronton, 1941.12.05-én megsérült. Hazatérését követően 1942.11.01-jétől hivatásos állományba került, majd 1943.10.01-jétől a 7. felderítő osztály kerékpáros századának parancsnokává nevezték ki. 1944.06.20-ától frontszolgálatot teljesített.


Dezséry Aladár százados (Budapest, 1912.12.24.,Péchy Klára Budapest, 1984.12.22.)

A Ludovika Akadémián 1936.08.20-án avatták hadnaggyá. avatás után az 1/III. határbiztosító osztály állományába került Esztergomba, mint szakaszparancsnok, majd osztály segédtiszt. 1939.01.23-án a lévai 6. határvadász zászlóalj kerékpáros századának parancsnoka lett, majd 1940.12.01-1943.10.01. között a II. hadtestközvetlen kerékpáros zászlóalj tisztje volt, mint páncélgépkocsi szakaszparancsnok, szakaszparancsnok, valamint zászlóaljsegédtiszt, 1941.08.23.-1942.06.30. között alakulatával frontszolgálatot teljesített. 1943.10.01-jétől az érsekújvári 6. felderítő osztály segédtisztje, majd osztályparancsnoka volt, 1944.08.01-1945.05.29. között hadiszolgálatot teljesített. A háború végén Tym térségeben alakulatával együttműködött a cseh partizánokkal. A Magyar Néphadsereg térképész alezredeseként ment nyugdíjba 1966-ban. A rákoskeresztúri új köztemetőben nyugszik.


Remecz János főhadnagy (Újszász, 1912.05.29. Varga Apollónia-n.a.)

Kötelező katonai szolgálatát 1934-35-ben szolgálta az egri 14. gyalogezrednél. Tartalékos tisztként 1938-39-ben szakaszparancsnok volt ugyanitt. 1939-40-ben a 7. határvadász zászlóalj szakaszparancsnoka volt, 1940.11.01-jétől hivatásos állományban. 1940-43 között az érsekújvári II. kerékpáros zászlóalj szakaszparancsnoka volt, 1941.09.18-ától alakulatával frontszolgálatot teljesített, mint távbeszélő szakaszparancsnok. 1942.04.24-én megsebesült. 1943.08.01-jétől a 7. felderítő osztály alosztályparancsnoka volt, 1944-ben Alsószeliben a Kiképző-Felkészítő Táborban teljesített szolgálatot. 1945. elején a szervezés alatt álló „Görgei” hadosztályhoz vezényelték, márciusban betegen Nyugatra került, ahonnan 1946. februárjában tért haza. 1958-ban megfosztották rendfokozatától.


Kelédy Tamás főhadnagy, vitéz (Szombathely, 1921.10.09., Derezsán Erzsébet-?, 1979.01.17.)

1942.06.18-án avatták tisztté a Ludovika Akadémián, a II. kerékpáros zászlóalj állományába került. 1943.06.14-1944.05. között a Megszálló Erők Parancsnoksága kötelékében a „Kolozsvár” őrzászlóalj páncélgépkocsi szakaszparancsnokaként hadiszolgálatot teljesített, közben 1943.10.01-jétől a 6. felderítő osztályhoz helyezték.


Mindszenthy János főhadnagy, vitéz (Nyíregyháza, 1921.03.04., Garai Márta- Budapest, 2003.12.?)

1942.06.18-án avatták kerékpáros hadnaggyá a Ludovikán. Az érsekújvári II. kerékpáros zászlóalj állományába került, majd a 6. felderítő osztály aknavető szakaszparancsnoka lett. Alakulatával 1944.08.01-jétől frontszolgálatot teljesített. 1945.03.28-án – valószínűleg a Rába-védőállásban – megsebesült. 1945.05.04-09.22. között amerikai hadifogságban volt. 1989. után visszakapta korábban elvett rendfokozatát és őrnaggyá léptették elő.


Alkonyi Antal főhadnagy (Barcs, 1915. 01.08., Kosol Ludovika Mária-n.a.)

Kötelező katonai szolgálatát követően továbbszolgáló próbaszolgálatos zászlósként a 12/1. kerékpáros századnál, majd a 12. kerékpáros zászlóalj géppuskás századánál szolgált beosztott tisztként. Később a zászlóalj gépjárműtiszt feladatait látta el, majd 1941.06.21.-12.22. között, mint zászlóalj vonatparancsnok vett részt a keleti front harcaiban. Hazatérését követően 1942.01.01-jétől a II. kerékpáros zászlóalj kötelékében szolgált. 1943.10.01-jétől a 6. felderítő osztállyá átszervezett alakulata rádiós szakaszának parancsnoka, 1944.08.01-jétől frontszolgálatot teljesített. 1944.12.20-1945.04.01. között az 1. hegyi dandár hadműveleti segédtisztje volt, majd alakulatától lemaradva pozsonyi rokonainál bujkált. A szovjet hatóságok 1945.05.20-án iratok nélkül elfogták, így hadifogságba került, ahonnan 1947.07.21-én tért haza. A következő évben elhagyta az országot és Nagy-Britanniában élt.


Batki Ferenc zls.

1942. március és 1943. július között a II. kerékpáros zászlóalj szakaszparancsnokaként teljesített frontszolgálatot. 1942.05.18-án Sirokíj közelében váll-lövéstől megsebesült. 1944.augusztusa és 1945. májusa között a 7.felderítő osztálynál szolgált, mint szakaszparancsnok.1958-ban megfosztották rendfokozatától.


Nyírő József hdgy., 

Baletits Szilárd hdgy.

Szalontai Oszkár hdgy.

Nagy Ernő gazdászati hdgy

Tóth Mátyás zls.

Németh Géza zls.
.

3 megjegyzés:

  1. Lehet tudni a tiesztekhez berendemt kerékpárok lajstromszámát is? Ugyanis sikerült szereznem egy 1938-as tiszti kerékpárt Érsekújvár mellöl (Leopoldov).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos, semmilyen hasonló nyilvántartás létezéséről nem tudok. Ismereteim szerint a kerékpárok egyedi kartotékokkal rendeleztek, de a nyilvántartás, vélhetően a főváros ostroma alatt megsemmisült.

      Törlés