2012/11/19

In memoriam Kocsis Andor

 Szomorú hírt kaptam a napokban. Vitéz Kocsis Andor János magyar királyi hadnagy örökre megpihent. Személyében az utolsó kerékpáros katonák egyike távozott el.

1940.12.02-án vonult be kötelező katonai szolgálatra a kolozsvári "Vak Bottyán" 14. honvéd kerékpáros zászlóaljhoz, ahol ekkor a parancsnoki teendőket Bartha Zoltán alezredes látta el. A tartalékos tiszti iskola első évfolyamát a helyőrségben, második évfolyamát Kiskunhalason végezte. Hadapród őrmesteri rendfokozatban vonult el alakulatával a keleti hadszíntérre, ahol 1941.09.02-án légnyomást szenvedett.

A tábori kórházban ápolták felépüléséig. Hazatérését követően gazdászati tiszti tanfolyamra iskolázták be, melynek elvégzése után a Magyar Királyi Légierő kötelékébe került. 1943.06.26-09.30. között Budapesten, majd Szombathelyen, 1944.03.19-étől Mesterházán, 10.15-étől Kenyeriben szolgált (közben 1943.11.01-jétől hivatásos állományba került).  1945.06.16-án a Rába-vonal védelmében alkalmazták alakulatával, majd Ausztria területére vonultak vissza. A fegyverletételt követően hazaindult, Magyarország területén esett szovjet hadifogságba, ahonnan 1947.06.15-én tért haza. Fogságának idej alatt három táborban raboskodott.

A háborút követően pedagógusként tevékenykedett, több társadalmi egyesület tagja és tiszteletbeli elnöke volt, számos kitüntetést kapott. 1990. után a Vitézi Rend tagjává avatták.

2012.10.27-én, 94. évében hunyt el Győrben, a Szent Imre-templom altemplomában helyezték végső nyugalomra.

"Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését." /2Tim. 4.6-8/




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése